Könyvbarátok

"A könyv az emberi boldogság egyik lehetősége"

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
Kis vámpírológia 1.

Régen is para volt egy vámpírral találkozni, de még tudtuk, hogy mi a teendő. Fokhagyma, karó, kereszt stb., volt egy biztos cselekvési sémánk, ami hozzásegített a szörny legyőzéséhez. A vámpírok viszont mára teljesen elburjánzottak, köszönhetően a sok kielégítetlen középkorú szerzőnőnek, akik romantikus, szerethető vérszívók tömegeit szabadították ránk.
De nem kell kétségbeesni, ez a kis írás hasznos támpontokat ad, hogyan ismerjük fel, és hogyan győzzük le az utunkba kerülő túlvilági lényeket.

Drakula gróf – Bram Stoker vérszívója
Abszolút klasszikus szörny. Éjszaka aktív, a napfényben nem mutatkozik, a nappali órákat katatón állapotban saját ősi koporsója fedezékében vészeli át. Bőre sápadt, szemfogai hegyesek, és senkit se tévesszen meg ványadt külseje, nagyon veszélyes és intelligens ellenfél. A közelében senki sem érezheti magát biztonságban, de azért inkább a zsenge csajokat szereti, a nemesi származás kimondottan komoly rizikófaktor jelenthet az ifjú hölgyeknek.
Szerencsére az ismert vámpírvédelmi eljárások tökéletesen működnek ellene, tehát fokhagyma, kereszt, szentelt víz, karó egyaránt számításba jön. Durva elmetrükkökkel is operál, ezért ha vadászatára vállalkozunk, akkor lehetőség szerint a nappali időszakot válasszuk, hiszen ekkor teljességgel harcképtelen. A vér és az életerő kiszipolyozása után áldozatait vámpírrá teszi, abszolút életellenes, amorális és végtelenül gonosz. Ne szórakozzatok vele!

Veszélyesség: 10/10
Sárm: 10/2
Előfordulás: 10/1 (nagyon ritka) A Kárpátokban honos, és ritkán mozdul ki. Ha mégis utazásra vállalkozik, akkor a nagyvárosi miliőt részesíti előnyben.


J.R. Ward vámpírjai – A Fekete tőr testvériség vérszívói
Pofátlan szépfiúk sötét titkokkal. Könnyű őket felismerni. Ha egy olyan fickóval találkozol, aki úgy néz ki, mintha most forgatná a legújabb Gillette reklámot (és persze történetesen nem egy Gillette reklám forgatásán vagy), akkor valószínűleg belefutottál egybe. Itt most kétfelé ágazik a történet:
-    Ha férfinek születtél, akkor nem lesz vele túl sok dolgod, némi undort érzel majd, és némi értetlenséget, hogy vajon mért bomlanak utána a legjobb csajok.
-    Ha nő vagy, huszonéves és jól is nézel ki, akkor bizony bajban vagy. Ugyanis ez a vámpír hosszasan drámázni fog azon, hogy legszívesebben kiszívná a véred, de végül csak egy vacsorameghívás lesz a dologból, majd eltöltötök együtt egy szenvedélyes éjszakát. Kellemes élmény lesz, de reggel menekülnötök kell majd mindenféle még sokkal rosszabb-gonoszabb-sötétebb lények elől… Tehát összességében nem éri meg! A legjobb amit tehetsz, hogy lemondod  a randit fejfájásra hivatkozva, és akkor elkerülöd az összes hülye problémát.

Veszélyesség: 10/4
Sárm: 10/10
Előfordulás: 10/8 (gyakori) A nagyvárosi felkapott szórakozóhelyeket preferálja.

Lestat de Lioncourt – vámpír Anne Rice módra
Nem egyszerű, de a felkészült szemlélő könnyedén azonosítani tudja az Anne Rice féle vérszívót is. Jó támpontot ad az elviselhetetlen francia akcentus és a Tom Cruise-t idéző bárgyú vigyor. Ezek a vámpírok bizony a halhatatlanok világának legelégedetlenebb tagjai. Folyton sírnak, hogy mennyire elviselhetetlen a létezés, és gyakran gonoszsággal kompenzálják elszúrt életüket. Hasonlóan Bram Stoker Drakulájához, ők is rengeteg trükköt tudnak, de a harapásuk még nem jelent okvetlenül vámpírrá válást. Ők sem lennének túl boldogok, ha még több ilyen depresszív élőhalott bolyongana a világban.
Ha mégis szembekerülsz eggyel, akkor jó ha tudod, hogy a hagyományos vámpírölő eljárások nem működnek ellenük, tehát ne is próbálkozz fokhagymával, kereszttel vagy karóval, ez mind csak időpocsékolás. A tüzet viszont nem viselik valami jól, így lángszóró vagy – megfelelő légi támogatással – a napalm szőnyegbombázás hatékony megoldást jelenthet az általuk okozott problémákra.  Veszélyességi fokozatukat növeli, hogy biszexualitásra hajlamosak, így nem csak a nőknek akad félnivalójuk.
Veszélyesség: 10/8
Sárm: 10/8
Előfordulás: 10/4 (átlagos) Zenebolond, így zenés szórakozóhelyeken és koncerteken gyakran előfordul, alkalmanként előadóként is. Joggal felmerülhet a kérdés, de a válasz nem, Keith Richards nem vámpír, ne is zaklassátok ilyesmivel.

Edward Cullen - Stephenie Meyer vámpírjai
Ezek olyan galamblelkű vámpírok, hogy már szinte szégyellem őket rátenni a listára. Napos időben könnyű őket felismerni, bőrük gyémántos csillogású. Nincs bajuk a napfénnyel, de azért a strandot általában elkerülik. Általában olyan területen élnek, ahol az éves csapadékmennyiség kiugróan magas, így ez a faj Magyarországon csak a Dunántúl bizonyos részein lehet honos. Noha nem rendelkeznek hegyes szemfogakkal, ez ne tévesszen meg senkit, a fogaik ettől még rendkívül élesek, és tökéletesen alkalmasak a vérszívásra.
A közösségen belül általában visszahúzódó figurák, de ne tévesszük össze a kamaszos művészallűröket a vámpír attribútumokkal, mert pont erre játszanak. Elég érzelmes típus, így az álmodozó karakterű csajok vannak a közelükben a legnagyobb veszélyben.

Veszélyesség: 10/2
Sárm: 10/9
Előfordulás: 10/9 (nagyon gyakori) Esős, viharos időben figyelhető meg legkönnyebben saját életterében.

Halottnak a csók - True Blood 6.

Terebélyesedik a True Blood széria, a Halottnak a csók már a hatodik könyv a sorozatban, és ha ilyen ütemben jönnek ki a jövőben is Charlaine Harris regényei Magyarországon, hamarosan beérjük az eredeti nyelvű megjelenéseket (ha jól tudom, már a tízesnél tart kint a történet).
Értekeztem már korábban a Twilight jelenségről, mellyel kapcsolatban egész sarkos a véleményem, de ezzel a sorozattal kicsit bajban vagyok. A vámpír reneszánsz furcsa, de egyáltalán nem marginális vadhajtásával van dolgunk, melynek óriási sikerét nagyban segítette (legalábbis hazánkban biztosan) a tévésorozat is.
Sookie Stackhouse sztorija valahogy a műfajjal szembeni alapvető elvárások teljesítése mellett tudta elkerülni a „limonádévámpírság” buktatóit. Egész egyszerűen erőteljesebb a hangvétel és merészebb a felütés a szokásosnál. A vámpír figurája a sziruposítás ellenhatásaként itt visszaköveteli magának talán legelemibb attribútumát, a túláradó szexualitást. A vámpír erotikus oldalát Stephenie Meyer és követői – ha nem is tagadják, de – finoman elmossák, ami valószínűleg Charlaine Harris malmára hajtja a vizet. A szex és erőszak erős oppozíciója és kölcsönhatása adja meg a True Blood eredetiségét, és rengeteg olyan olvasót és rajongót is bevonz, akik nem különösebben lelkesednek a vámpíros irodalomért.
Érdekes tendencia, ahogy a kezdetben tisztán vámpíros sztori egyre több fantasy elemmel kezd operálni, természetfeletti és mitikus lények egész sorát vonultatja fel lassan. A kisvárosi környezetben előbb-utóbb mindenkiről kiderül, hogy van valamilyen különleges képessége. Sokan fanyalognak emiatt, de a sorozat sikere Sookie Stackhouse karakterén áll vagy bukik, ameddig az ő figurája nem veszít erejéből és különlegességéből, addig vélhetőleg kevesen lesznek hűtlenek a True Bloodhoz.
A Halottnak a csókról eddig igencsak megoszlanak a vélemények. Főleg a rajongók fogalmaztak meg erős kritikákat, melyekben pont a szexet hiányolják az új epizódból. A sztori ettől eltekintve hozza az előző részek színvonalát, és mindenképpen el kell olvasni, hiszen még idén jön a hetedik a rész is…

http://book.hu/konyv/19766/Halottnak-a-csok.html

Breaking Dawn - Hajnalhasadás

 

Tetőzik a vámpírmánia. Boldog, romantikus vámpírtörténetek tömkelege zúdul ránk.

Kezembe került a napokban az eredeti Bram Stoker féle Drakula, és talán mondanom sem kell, elég nagy a kontraszt. Bele kell törődnünk, a vámpír mitikus figurája, mely kezdetben maga volt a romboló őserő, a világot pusztulással fenyegető leviatán, mára kedves és némileg szirupos hősszerelmessé nemesült. Hosszan ámuldozhatnánk ezen a tényen, bár hozzá kell tenni, hogy a vérszívó történetének mindig is megvolt a maga erotikus vetülete.

A vámpír túlfűtötten szexuális lény, nőket szipolyoz ki és veszejt el (ha úgy vesszük klasszikus macsó), ami viszont igazán mellbevágó, hogy ez a nők többségének abszolút bejön.( Eljuthatnék ennek valamilyen soviniszta értelmezéséig, de nem vágnám magam alatt a fát.)

Ha el akarsz csábítani egy nőt, vidd el a Drakulára.” Így inti az Ed Wood filmben Lugosi Béla a fiatal rendezőt. Hosszan kifejti, hogy a nők tudat alatt vonzódnak a vámpírhoz, és a borzongásuk mélyén mindig szexuális feszültség lappang. Kár túlragozni, de tény, hogy tini lányok milliói esnek extázisba a jóképű vámpírfiúktól.
Hát itt a Hajnalhasadás, véget ér a nagy a történet, nem lövöm le a poént, de a sorozat rajongói nem fognak csalódni. Ahogy a történet a maga logikája szerint kibontakozik, Stephenie Meyer nem hagy kétséget afelől, miért is vált ekkora sztárrá.
Engem azért nem hagy nyugodni, hogy ugyan miért nem a vérfarkas figurája vált a nők kedvencévé. A vérfarkas maga a vitalitás és a túláradó ösztön. Ma aszott arcú csenevész férfiak a menők, de én azt mondom, a farkast eljátszó Jack Nicholson az örökkévalóságig keményebb marad Robert Pattinsonnál.
Éljenek a vérfarkasok!

 

http://book.hu/konyv/18330/Breaking-dawn-Hajnalhasadas-puhatablas.html

http://book.hu/konyv/18331/Breaking-dawn-Hajnalhasadas-kemenytablas.html